Nemrégiben Budapesttől délre egy nagy és Magyarországon új koreai cégnél voltam kollégáimmal tárgyalni. Több beszállító volt jelen, mindenkit meghívtak egy közeli faluban ahol "véletlenül" egy magyar vállalkozó nyitott egy koreai éttermet. Igazi koreai szakáccsal (innen hordják a beruházásnál dolgozó koreaiaknak a kaját). Bevezettek minket egy különterembe, ahol nagyon nagyon alacsony asztalokat láttam. Itt ki is fordultam a teremből, ugyanis 120 kilómmal térdelve vagy törökülésben nem igazan tudok pár percnél többet ülni. Aztán kiderült: az asztalok alatt egy mélyedés van a lábak számára. Így is kicsit vicces volt ahogy a jól öltözött, hölgyek urak megpróbálták méltóságukat megőrizve leülni. Mindegy megoldottuk.
Az asztalokon előételek sorakoztak. Kimchi ez egy koreai specialitás ha jól értettem fűszeres érlelt káposzta. Meglehetősen csípős volt, de nem kellemetlen. Szójaszószban érlelt marha és sertésszeletek, apró falatokban, valamint búza csíra saláta.
Első fogás palacsintatésztába mártott cukkini, vegyes zöldség (apróra összevágva [répa tuti volt benne] palacsinta tésztába mártva, kisütve), spenótos tészta ugyanilyen módon. Nagyon finomak voltak, kis tálkákban mindenki előtt szójaszósz, abba kellett mártogatni. Szerintem szósz nélkül jobb volt.
A második fogás gyömbéres zöldpaprikás marhapörkölt "szerűség" volt. Az íze érdekes volt, édeskés szerintem túl dominált a gyömbér. A hús között kaliforniai paprika darabok voltak, apró kockákban. Köret nem volt mint megtudtuk, köretet nem szokás a második fogáshoz tálalni.
Harmadik - utolsó - fogás leves volt, amihez rizst tálaltak. A leves cukkinit és tofut tartalmazott és a második kanálnál megvallóm őszintén feladtam. Igaz, állítólag rizzsel fogyasztva ehető volt, nekem úgy sem jött be. Desszert nem volt. Magyar vendéglátónk elmesélt néhány érdekességet a koreai konyháról. Mivel (dél)-korea nagyjából akkora mint Magyarország azonban lakossága 40 millió, meglehetősen takarékosan élnek. Gyümölcstermelése nem nagyon van hely, ezért azt nagy tiszteletben tartják. A krumplival nagyjából ugyanez a helyzet, kevés van belőle, exportra szorulnak.
Összefoglalva az ebéd érdekes volt, nagyon jó tapasztalat, viszonylag autentikus is. Felkeltette az érdeklődésem a koreai konyha iránt, bár főzni valószínűleg nem fogom mert meglehetősen macerás. Inkább kipróbálok még egy két éttermet és ígérem megjegyzem az ételek nevét.
No comments:
Post a Comment